2017. 09. 22. 22:28:29
Webáruház - Szerszámok
  • English (United Kingdom)
  • Hungarian (formal)
login



 
 
Telepítés
  • A feketebodza termesztésének technológiája:
     
    Mûvelési rendszerek:
    Térállás kérdésköre:
    A tõtávolság általában 3-3, 5-4 m, míg sortávolság 4-6 méter. A sortávolságot a mûvelõ gép paraméterei nagyban befolyásolhatják. A Jellemzõ térállások: 5x 4m; 6x 3m; 5,5x 3,5m. A kötöttebb jobb tápanyag gazdálkodású talajokon a nagyobb, míg a homokosabb, gyengébb tápanyag szolgáltató képességû termõhelyeken kisebb térállás választható. Egy olyan variáció is elgondolkodtató, ami esetében dupla tõszám kerül telepítésre, majd az 5-6. Évben minden második fa eltávolításával, sorirányt váltás történik. Pl.: 3x4m, amibõl 6x4 méter lesz, vagy 2x5,5m amibõl 4x5,5m lesz és így tovább.
      Mûvelési módok
    A cél a fitotechnikai beavatkozások során hogy szálvesszõkön teremjen a növény. Ennek a bodza mint növény virágzásbiológiája és generatív szervképzése az oka. A virágtányér, s bogyóméret a tápanyagáramlástól függ. Az egyéves vesszõkön terem a bodza /bár meg kell jegyeznünk, hogy a vesszõk végzõdhetnek virágrügyekben, amik a kedvezõ idõjárás esetén az év második felében ki is virágozhatnak, s hosszú õsz esetén be is érhet a termés, de a termés mennyiségéhez képest ez elenyészõ /. A vesszõk vége fele haladva csökken mind a bogyó, mind a tányérméret. A legszebb termés a szálvesszõkön van. Ezért a fõ célunk, hogy a bokor minél több olyan szálvesszõt teremjen, amin nincsenek másodrendû elágazások   A metszésmódok között az a különbség, hogy hol képzõdik a termesztõ számára kedvezõ helyen szálvesszõ.  
         Törzses fejmûvelés
    Az egyik legelterjedtebb mûvelésmód hazánkban. Ebben az esetben egy törzs van. Ennek magassága 80-150 cm. Véleményem szerint (Csizmadia) elegendõ a 1 m körüli törzsmagasság. A törzsmagasság megválasztásának szempontjai /szakmai vitapontjai/-          Mûvelõ gép magassága-          Sormûvelés módja-          Szedésmód / törekszünk e földön állva szedésre /-          Túl hosszú vesszõk leérnek a földreÞtermésveszteség-          Termelõ milyen magasában szeret dolgozni metszéskorAz évek során kialakul egy fej ahonnan erednek a szálvesszõk. A problémája ennek a formának, hogy a fej teljesen szabálytalan. A keresztbenövések miatt a metszés során nehéz hozzáférni a vesszõk tövéhez.
         Törzses karmûvelés
    Az elõzõtõl attól tér el, hogy a fej helyett karokat vázágakat alakít ki a gazda. 1-4 kar lehet arányosan elosztva. A karkialakítás során törekedni kell a vízszinteshez. Ausztriában a 3-4 karos változat a legelterjedtebb. A módszer elõnye, hogy nyitottabb a korona. Hátránya:   A karok vége, ha alacsonyabb, mint az eredési pont, akkor elsatnyul!  Ha túl meredekek a karok, akkor erõteljes a csúcsdominancia. A fa felfelé megy! Növekszik a faátmérõ a karhossztól függõen! Dominánsá válhat az egyik kar! 1 kar esetén mindenféleképen támasztóhuzal kell. Nyaknál erõteljes lesz a sarjadás, ami több zöldmunkát jelent. 2 kar esetén az elágazási ponton jelentkezhet a csúcsdominancia                 
       Alacsony Többtörzses mûvelés
    Ebben az esetben több törzs van nevelve, s mindegyik törzsön van egy metszési zóna (60cm-1,5m). A gyakorlatban ez úgy alakult ki, hogy az erõteljes tõsarjakat meghagyták, és visszacsípés nélkül nevelik.. Elõnye mindaz, ami a karos mûvelésnél, illetve a karok lehasadása nincs. Hátránya, hogy nem lesznek egyforma erõsek a törzsek, csak intenzív tápanyagellátás mellet ajánlott! Elõnye a nagyobb termésátlag.
        Bokormûvelés
    Itt a természetes állapotból indulunk ki. Egy 30-50 cm-es bokrosodási zóna van amibõl lehet nevelni a szálvesszõket. Nincs tõsarj eltávolítás, csak válogatás. Hátrány, nagyobb kézimunkaigény a mettszésnél
     Termõhely kiválasztás:
    Mint minden gyümölcstermesztés alapja a megfelelõ termõhely kiválasztása. A bodza az üde tápanyagban, szervesanyagban dús jó vízgazdálkodású talajokat kedveli. Figyeljük meg, hogy a természetben Hol is díszlik? Az árokpartok, vízpartok magasabb részein, ahol már pangóvíz nem található. A szervesanyagfeldúsulásokon, rudeális területeken, erdõszéleken, ahol nagy a talaj tápanyagtartalma.A pangó vízre nagyon érzékeny. A tartósan magas talajvízszint, illetve az idõszakos levegõhiány csökevényes növekedést okoz. Pár napos levegõtlen körülmények a bokor pusztulását okozzák, abban az esetben, ha a teljes talajszelvény telítõdik vízzel, pl. árvíz belvíz, mély fekvésû területeken. Azonban a csapadék hiány is nagy probléma. A növény nagyok sok mindent túlél, de az eredményes terméshozatalhoz az évi 650-750mm csapadékra lenne szüksége. Ha ez nincs meg akkor jelentõs lesz az alternancia. Ez fáként azt jelenti, hogy a tremés 5-50 kg között ingadozik. Ezért öntözés nélkül a termésátlag Magyarországon 80-150 q / ha. A sülevényes homokokon, a nyári aszályban a növények kókadnak, a termés aszalódik. A csapadékhiány a fiatal ültetvényekben okoz jelentõs növekedéscsökkenést, sõt! 2000-ben nagymértékû pusztulást következett be. Nem egy helyen 90-95%-os hiány alakult ki. Csapadékszegény körülmények között a termés mennyisége csekély lesz. A bogyók aprók maradnak, kényszerérnek. Emiatt gyenge lesz a termés minõsége. Általánosságban elmondható, hogy a Sambucus nigra Magyarországon elterjedt faj. Szélsõséges körülményeket elviseli, de csak megfelelõ csapadék és tápanyagviszonyok mellett nõ meg terebélyes bokorrá, s hoz nagy mennyiségû termést. Ez pedig már elõrevetíti a termesztés alapfeltételeit.
     Telepítési elõkészületek
    A gyümölcstelepítésekre vonatkozó jogszabályok szerint a telepítés megkezdése elõtt a terület közigazgatási jegyzõje a telepítõ kérelmére adja ki a telepítési engedélyt. A telepítési engedélyhez be kell nyújtani az ökológiai, - talajtani szakvéleményt, illetve a terület 30 naposnál nem régebbi tulajdoni lapját, bérelt terület esetén a hosszú távú bérleti szerzõdést.
    Talajtani szakvélemény
    A talajtani vizsgálat során a talajszelvénybõl vett mintákat a szaklabor megvizsgálja, a talajtani szakértõ pedig megállapítja a tápanyagfeltöltéshez, szükség esetén a talajjavításhoz szükséges kijuttatandó mûtrágya, szervestrágya, talajjavító anyag szükségletet. Ezt a vizsgálatot a telepítõ megrendelésére a területileg illetékes talajtani labor végzi. A bodza szempontjából kizáró:-          Idõszakos vízborítás-          60cm feletti termõszint korlátozó tényezõ / agyag-kõpad, szik /-          1, 5 méternél magasabb állandó talajvízszint-          0, 5 % alatti humusztartalom     Ökológiai szakvéleményAz ökológia szakvéleményt és a gyümölcskataszterbe való besorolást az Érdi Gyümölcs és Dísznövénykutató intézet végzi. A szakértõk megrendelésre kimennek a területre, elvégzik a termõhelyi szemlét, s megállapítják a terület gyümölcstelepítési alkalmasságát. A bodza esetében kizáró, ha a terület belvízveszélyes, árterület.
     Tápanyagfeltöltés
    A talajtani szakvélemény alapján ki kell juttatni a megfelelõ mennyiségû elõírt mûtrágyát és szerves trágyát, majd ezt az elõírt mélységbe kell forgatni. A szántást tárcsával, kombinátorral, simítóval el kell munkálni. Gyakorlatilag vetõágyat kell készíteni. A terepet így lesz alkalmas a telepítésre. Lehetõség van többféle elõkészítésre:-          Kalászosok után augusztusban, illetve tavaszi talajelõkészítésnél altalajlazítás és nehéztárcsa kombináció a kedvezõ a csapadékmegtartás miatt. -          Októberi csapadékos idõjárásban mélyszántást követõ magágykészítés a talaj ületepedését követõen. A mélyszántás – forgatás – altalajlazítás mélysége általában 40-60 cm. A cél, hogy megszüntessük az esetleges eketalp réteget. A forgatás kerülendõ abban az esetben is, ha ezzel a talajszelvényt megfordítjuk, s a felszínre hozunk követ, altalajt. Abban az esetben viszont kedvezõ, ha a mélyebb rétegek agyagban gazdagabbak, míg a feltalaj pedig homok jellegû / kunsági lepelhomok /.A szervestrágya, és mûtrágya kijuttatása lehet sávos, de ahhoz a sorokat elõre ki kell jelölni. A talajjavító anyagok - meszezés, lápföldterítés - az egész területre terjedjen ki
    Ültetés
    Az optimális telepítési idõpont augusztus szeptember, konténeres anyagból. Ebben az esetben még az év hátralevõ részében a növények begyökeresednek. Ez a hajtásnövekedés ütemén megfigyelhetõ. Ami ennek az idõpontnak jelentõsége, hogy a gyökerek megindulnak lefelé, s kikerülnek a felsõ 30 cm-bõl már a telepítés évében. Ennek elõnye akkor látszik meg mikor a kora nyári idõszakban csapadékszegényebb az idõjárás.A szabadgyökerû telepítés a dugványfelszedéstõl tart a nyugalmi idõszak végéig, novembertõl- márciusig. Megfelelõen begyökeresedett konténeres dugvány szinte az év minden szakaszában telepíthetõ, de a vízpótlásról gondoskodni kell. A késõ tavaszi, nyári telepítés során a hajtásokat vissza kell csípni. A hajtásvisszacsípésnek a jelentõsége, hogy az ültetéskor a növények vízháztartása felborul. Az esetek túlnyomó többségében a konténerbõl vannak kinövõ gyökerek. Ezek a legtöbb esetben sérülnek. Ez a telepítést követõen ott mutatkozik meg, hogy a kiültetett növények a telepítés másod, harmadnapján kókadnak. Ekkora fogy el a konténerbõl a víz. Ne feledjük, a vegetációs idõben végzett telepítéskor feltétlen gondoskodni kell az öntözésrõl, még ha az a lajtból történik is. A faiskolában a növények általában másnaponta, de nyári idõszakban reggel-este öntözve vannak, s olykor még ez sem elég. Ezután a szántóföldi körülmények között sem csökken a vízigény! A vízhiányra a növények a zsenge még nem fásodó hajtáscsúcsok kókadásával, száradásával reagálnak elõször. Ezt követi a levelek hullajtása. Ezért mindenféleképpen érdemes telepítéskor a zsenge hajtáscsúcsok eltávolítása 60-90% -os mértékben. Addig kell visszavágni a növényeket, ameddig könnyen hajlanak, s elpattannak. Ezt célszerû még kiültetés elõtt elvégezni. Ha a hajtás teljes egészében befásodott, akkor nem kell ültetéskor metszeni. Ez esetben csúcsrügyben záródik a hajtás. Õszi telepítéskor nem célszerû elvégezni a hajtások visszavágását.
    Kitûzés
    A megfelelõ térállásra ki kell jelölni a fák helyét. Minden fa helyét teodolittal kimérek és kitûzök /kitûzetek /. A fa helyeket általában nádpálcákkal, fûzfavesszõkkel kijelölöm. Egy másik módszer, a pásztás kitûzés. Ekkor gyakorlatilag a területet zsinórokkal kell behálózni / a sorokat /. A két szélsõ sorban felmérendõek a töveket, majd, mint egy vonalzó a  keresztbe fektetett huzal kimetszi a fahelyeket. Fontos megjegyezni, hogy a térállás egy elméleti távolság, ami gyakorlatilag csak vetületet jelent. Egy tökéletesen egyenes terepen valósul csak meg a négyzetháló centiméterpontosan!Gyakori hiba, hogy elõre felmért távolságokkal dolgoznak a telepítõk. / nagymérõszalag, mérõlánc, zsineg. / Minden sort felmérnek s jobb esetben már munka közben kiderül, hogy a keresztsorok nem illeszkednek. Ez azért probléma, mert elsõ idõszakban kereszt-hossz irányú a mûvelés. A fent említett probléma okai lehetnek:1.      Nyúlik a zsineg2.      Fúj a szél3.      A rögök megdobják a zsineget4.      A felszín miatt csúszik a fahely / terepegyenetlenségek, hullámok /5.      Ültetéskor a gödör nagy s nem oda kerül a növény, ahol a jelölés volt. A pásztás kitûzés elõnye, hogy a pásztákon belül meglesz a négyzetháló. A távolság viszont biztos, hogy nem lesz mértani.
    Konténeres anyag
    A konténer csomagolását el kell távolítani. Ha kilógó gyökerek vannak és megsérülnek a csomagolóanyag eltávolítása során, a sérülés elõtt egy-két milliméterrel vissza kell vágni. Ásóval megfelelõ nagyságú gödröt kell készíteni. A szaporítóanyagot az ültetési gödörbe úgy kell belehelyezni, hogy a földlabda felszíne 3-5 centiméterrel a talajszint alá kerüljön. A földet a földlabda körül tömöríteni kell, és a gödröt betakarni. Ha a dugványok elég hosszúak, akkor lejjebb is lehet ültetni. Fontos, hogy a föld alá kerüljön nódusz!
    Szabadgyökerû anyag
    Szabadgyökerû ültetési anyag esetében a sérült, törött, roncsolt végû gyökereket vissza kell vágni. A nagyon hosszú és vékony gyökereket is 5-10 cm-re. A vesszõ tövénél található gyökereket el lehet távolítani, ha a talpgyökerek megfelelõen fejlettek!Akkora nagyságú gödröt kell készíteni, hogy a gyökerek kényelmesen elférjenek. Szaporítóanyagot pépezni célszerû. A pépezés során lehet talajfertõtlenítõt, lombtrágyát illetve gombaölõ szereket, keverni a vízhez. Ha megfelelõ nedvességû a talaj, akkor nincs szükség a beöntözésre. Száraz körülmények között feltétlenül be kell iszapolni a telepítést. A hidrofúrós telepítés is jó, de akkor a gyökereket jobban vissza kell vágni. Gyökerek körül megfelelõen tömörítve a földet, be kell takarni a gödröt. Ezután télire fel lehet csirkézni a növényeket.  
 
 
Honlapkészítés: Webmegoldások